Szájüregi rákban az elsők között
Magyarország európai létékben a lakosság arányában az első, a világon pedig a harmadik a szájüregi daganatok gyakoriságágát tekintve. Hazánkban évente mintegy 1500-an halnak meg a szájrák következtében. A betegség kialakulásában a dohányzáson és a rendszeres alkoholfogyasztáson túl a HPV fertőzés is szerepet játszhat.
Az ajak-, a szájüreg- és a garat rosszindulatú daganatainak száma valamelyest javult az elmúlt évtizedben, míg 2005-ben 3400, addig 2018-ban 3200 megbetegedést regisztráltak Magyarországon.
A megfigyelések alapján a szájüregi daganatos megbetegedések mérséklődése elmarad a dohányzás és az alkoholfogyasztás visszaszorulásától, aminek többek között a a human papilloma vírus (HPV) jelenléte lehet az oka.
A megváltozott szexuális szokások következtében a HPV mind a nők, mind a férfiak fiatal korába előfordul. Logikusan következik, hogy a HPV elleni védőoltás mindkét nem esetében történő bevezetése pozitív változást hozhat a szájüregi daganatok előfordulásának tekintetében.
A tartós rekedtség, nyelési nehézség, véres köpet, valamint az elhúzódó nyaki duzzanat, mind figyelmeztető jel. A szájüregben lévő, hetekig vérző apró seb is gyanúra adhat okot.
A legtöbb szájüregi daganatos betegség korán felismerhető a félévenkénti-évenkénti fogorvosi szűréssel, melynek során mindig ellenőrzik az ajkakat, a szájüreg és szájgarat nyálkahártyáját.
A hiedelemmel ellentétben azoknak is érdemes rendszeresen elmenniük fogorvoshoz, akik már fogatlanok, mivel daganat nem a fogakat, hanem a környező lágy és keményszöveteket érinti. A rákos elburjánzás nyálkahártyában, a csontban, az erekben, valamint a nyaki nyirokcsomóban egyaránt feltűnhet. Fontos tény, hogy áttét esetén az ötéves túlélés esélye 25-40%, míg a kis kiterjedésű, áttét nélküli daganatok esetében 75-80%. Belátható, hogy akár egy kontroll elhagyása is nagy jelentőséggel bír a szájüregi daganatok tekintetében.
Hozzászólás