Fogbeültetés biszfoszfonát terápiában részesülők esetében
Az csontritkulás és csontáttét kezelésére illetve megelőzésére gyakran használnak csontfelszívódást gátló szereket, köztük a biszfoszfonátok csoportjába tartozó gyógyszereket is, melyek minden jótékony hatásuk ellenére ritkán az állcsontok elhalását eredményezhetik.
A nemzetközi szakirodalmi adatai szerint a fogbeültetés eredményessége nem különbözik érdemben a szájon át biszfoszfonát terápiában részesülők és a biszfoszfonát terápiában nem részesült között. Ezzel szemben intravénás biszfoszfonátok alkalmazásakor a sikertelen fogászati implantáció és az állcsontelhalás nagyobb valószínűséggel fordul elő.
A biszfoszfonát terápiában részesülő betegek esetében a szájsebészeti és implantációs terápiát mindig egyedi mérlegelés előzi meg. Az implantáció sikerességét és az állcsontelhalás kialakulásának valószínűségét befolyásolhatja a gyógyszer beviteli útja, a kezelés időtartalma és az egyéb tényezők fennállása vagy éppen hiánya.
A nemzetközi szakirodalom és ajánlások tükrében a négy évnél rövidebb szájon át történő biszfoszfonát terápia és egyéb kockázati tényező hiányában a csontelhalás szempontjából a fogbeültetés esetében alacsony rizikóval számolhatunk.
A szakirodalomban egyértelmű konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az intravénás biszfoszfonát terápia esetén a fogászati implantáció a magas csontelhalási rizikó miatt ellenjavallt.
Mi az a biszfoszfonát és hol alkalmazzák?
Biszfoszfonát tartalmú gyógyszereket széleskörűen alkalmaznak csontritkulás vagy különböző csontanyagcsere-betegségek esetén, illetve a csontáttétet gyakran adó daganatos megbetegedéseknél. Magyarországon a csontritkulás 50 év felett kb. 900.000 embert (600.000 nőt és 300.000 férfit) érint, azonban kezelés alatt csupán csak töredékük, mindössze kb. 100.000 ember áll. Sokan nincsenek is tudatában annak, hogy a kezelésükhöz kapott gyógyszerek biszfoszfonátot tartalmaznak, ahogy azok mellékhatásairól sincs tudomásuk.
Hogy hat a biszfoszfonát?
A biszfoszfonát gátolja a csont lebontásért felelős sejtek működését, javítva a csont teherbíró képességét, csökkenti a csonttörések esélyét, valamint az áttétképződés valószínűségét.
Hogyan befolyásolja a biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek szedése a fogászati kezeléseket?
A gyógyszer gátolja a csont megújulását (remodelling), következésképpen csökken a külső stresszhatásokkal szembeni ellenálló képesség. A csont vagy nyálkahártya sérülése esetén a seb nehezebben, vagy egyáltalán nem gyógyul be, esetenként elfertőződik, ami csontelhalást okozhat. Leggyakrabban az alsó állcsontot érintett, de ritkán a felső állcsontban is megjelenhet. Az állcsont elhalás a gyógyszer-felhalmozódás miatt úgymond gyógyíthatatlan, tüneti terápia ként a nem élő csontot sebészi úton eltávolítják. A biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek szedése esetén egyéni mérlegelés mellett lehet szájsebészeti beavatkozást végezni.
Mekkora a mellékhatás kialakulásának kockázata?
A mellékhatások kialakulásának esélye eltér a gyógyszer intravénás és orális adagolása esetén. Az intravénás alkalmazást többnyire daganatos megbetegedéseknél alkalmazzák, és bár hatékonysága meghaladja a tablettás verzióét, a mellékhatások kialakulásának kockázata is magasabb, szakirodalmi adatok szerint eléri a 4%-ot, ezzel szemben az orális adagolás esetén a gyógyszer szedőinek Magyarországon mindössze 0,001%-át érinti ez a probléma.
Lehetséges-e implantátum beültetése biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek szedése mellett?
Biszfoszfonát szedés megkezdése előtt tájékoztassa fogorvosát, hogy megfelelően ütemezni lehessen a szükséges szájsebészeti beavatkozásokat, ezen túl alkalom nyílik rá, hogy az implantátum beültetését még a gyógyszer szedésének megkezdése előtt elvégezzék.
Ha a gyógyszer szedése már megkezdődött, egy úgynevezett Béta-Cross Teszttel lehetőségünk van felmérni, hogy milyen állapotban van a páciens csontállománya. Ez az információ segíti a fogorvost, hogy el tudja dönteni, lehetséges-e bármilyen szájsebészeti beavatkozás elvégzése, avagy sem.
Hogy működik a Béta-Cross Teszt?
A Béta-Cross Teszt a vérből vett minta alapján következtet a csontanyagcsere aktivitására. Amennyiben a kapott érték alacsonyabb, mint 200pg/ml, az magas kockázatot jelent, így a fogászat implantáció nem javasolt. A 200pg/ml feletti szám viszont zöld utat jelent, így a legtöbb szájsebészi beavatkozás elvégezhető.
Mit tehetünk a szövődmények kialakulásának elkerülése érdekében?
A biszfoszfonát, mint gyógyszer, előnyei messze felülmúlják az esetleges mellékhatások kialakulásának kockázatát. Fontos, hogy a gyógyszert nem szabad abbahagyni a kezelések alatt sem, hiszen azoknak a szervezetből való kiürülése úgyis hosszú éveket vesz igénybe.
A komplikációk valószínűsége tovább csökkenthető megfelelő szájhigiénia fenntartásával és a gyakori fogászati ellenőrzésekkel. Kezdetben a csontelhalás teljesen tünetmentes. Kialakulásának minél korábbi felismerése megkönnyíti a betegség kezelését.
Melyek a leggyakoribb biszfoszfonát tartalmú készítmények?
Etidronsav, Klodronsav, Pamidronsav, Alendronsav, Tiludronsav, Ibandronsav, Rizedronsav, Zoledronsav, Alendran, Alendromax, Alendron Hexal, Alendronat, Bluefish, Calcisedron-D, Ibandronsav, Indrofar, Risebona, Risedronat Halex, Risedrowin, Risemedis, Risendros, Risetact, Sedron, Zolacitor, Zoledronat Stada
Hozzászólás