A 2019-es új koronavírus (COVID-19) által okozott járvány példátlan globális közegészségügyi válságot eredményezett, ami arra késztette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy népegészségügyi vészhelyzetet hirdessen. A világjárvány exponenciálisan és kiszámíthatatlanul terjedt el az egész világon. A COVID-19 széles körű elterjedésére reagálva, a betegség közösségi terjedésének minimalizálása céljából, az országok számos megelőző stratégiát foganatosítottak. A vírus aeroszolok útján történő terjedése miatt – ami a fogorvosi gyakorlat velejárója – az országok többsége kezdetben az összes halasztható fogászati ellátás felfüggesztésének stratégiáját követte, és a fogorvosi ellátást csak sürgős esetekre engedélyezték.
Kockázati tényezők
A szájüregi- és garatrákok világszerte jelentős közegészségügyi problémát jelentenek. A szájüregi rák legfőbb kockázati tényezője a dohányzás, az alkohol, a rossz szájhigiénia és megváltozott szexuális szokásokkal járó HPV fertőzés. A szájüregi rákos esetek többsége alacsony és közepes jövedelmű országok népességének alacsony társadalmi csoportjaiban között fordul elő főleg a ritka szűrővizsgálatok és a kockázati tényezők miatt. Összességében azonban kijelenthető, hogy a szájüregi rák bárkinél előfordulhat.
A jól ismert főbb kockázati tényezőknek köszönhetően a szájüregi rák már-már megelőzhetőbetegségnek számít, ráadásul a könnyű hozzáférhetőség miatt korai stádiumban felismerhető. Mégis, a fejlődő országokban a szájüregi rákos esetek többségét előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, ami megnöveli a betegség előfordulásának valószínűségét és súlyosságát. A fogorvosi szűrés kulcsszerepet játszik a szájüregi rák korai felismerésében. A COVID-19 idején mindazonáltal az egész világ bezárhat, így a fogászati rendelők is zárva lehetnek. A szájüreg szűrésének lehetősége jelentősen csökken, következésképpen a rosszindulatú és/vagy potenciálisan rosszindulatú elváltozások diagnosztizálása késhet, ami elkerülhetetlenül a szájüregi rák elmaradt diagnosztizálásához, jobb esetben későbbi diagnózishoz vezet, mind két eset rosszabb kilátásokkal kecsegtet.
Káros szokások hatása
A járvány következtében a bezártsággal és a stresszel kapcsolatos káros szokások – pl. dohányzás, alkohol fogyasztás – tovább növeli a rosszindulatú és/vagy potenciálisan rosszindulatú szájüregi elváltozások kockázatát. Érthető, hogy az eddig soha nem látott járvány az egész világ figyelmét a koronavírus elleni védekezésre és a koronás betegek gondozására irányította, ugyanakkor ennek ellenére sem szabad más fontos egészségügyi kérdéseket – például a szájüregi rákszűrés – figyelmen kívül hagyni. A járványra és az ezzel kapcsolatos lezárásokra tekintettel az egészségügyi ellátóknak alternatív megközelítéseket kell biztosítani a szájüregi rák korai tüneteivel való tudatosság és felismerés érdekében.
A fogorvokok szerepe
Összességében elmondható, hogy az egészségügyi rendszerek járvány idején akár fontos egészségügyi kérdéseket is figyelmen kívül hagyhat, így a fogorvosnak szerepet kell vállalnia olyan súlyos egészségügyi problémák kezelésében, mint a szájüregi rák korai felismerése.
Kérje ingyenes telefonos konzultációnkat!
Nem gond, ha még nem tudja, hogy milyen kezelésre lenne szüksége, vagy egyéb kérdés merült fel. Azért vagyunk, hogy segítsünk! Adja meg elérhetőségét és kolléganőnk részletesen tájékoztatja a lehetőségekről és felméri, hogy melyik szakemberünk tud Önnek segíteni.