Az csontritkulás és csontáttét kezelésére illetve megelőzésére gyakran használnak csontfelszívódást gátló szereket, köztük a biszfoszfonátok csoportjába tartozó gyógyszereket is, melyek minden jótékony hatásuk ellenére ritkán az állcsontok elhalását eredményezhetik.

A nemzetközi szakirodalmi adatai szerint a fogbeültetés eredményessége nem különbözik érdemben a szájon át biszfoszfonát terápiában részesülők és a biszfoszfonát terápiában nem részesült között. Ezzel szemben intravénás biszfoszfonátok alkalmazásakor a sikertelen fogászati implantáció és az állcsontelhalás nagyobb valószínűséggel fordul elő.

A biszfoszfonát terápiában részesülő betegek esetében a szájsebészeti és implantációs terápiát mindig egyedi mérlegelés előzi meg. Az implantáció sikerességét és az állcsontelhalás kialakulásának valószínűségét befolyásolhatja a gyógyszer beviteli útja, a kezelés időtartalma és az egyéb tényezők fennállása vagy éppen hiánya.

A nemzetközi szakirodalom és ajánlások tükrében a négy évnél rövidebb szájon át történő biszfoszfonát terápia és egyéb kockázati tényező hiányában  a csontelhalás szempontjából a fogbeültetés esetében alacsony rizikóval számolhatunk.
A szakirodalomban egyértelmű konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az intravénás biszfoszfonát terápia esetén a fogászati implantáció a magas csontelhalási rizikó miatt ellenjavallt.

Mi az a biszfoszfonát és hol alkalmazzák?

Biszfoszfonát tartalmú gyógyszereket széleskörűen alkalmaznak csontritkulás vagy különböző csontanyagcsere-betegségek esetén, illetve a csontáttétet gyakran adó daganatos megbetegedéseknél. Magyarországon a csontritkulás 50 év felett kb. 900.000 embert (600.000 nőt és 300.000 férfit) érint, azonban kezelés alatt csupán csak töredékük, mindössze kb. 100.000 ember áll. Sokan nincsenek is tudatában annak, hogy a kezelésükhöz kapott gyógyszerek biszfoszfonátot tartalmaznak, ahogy azok mellékhatásairól sincs tudomásuk.

Hogy hat a biszfoszfonát?

A biszfoszfonát gátolja a csont lebontásért felelős sejtek működését, javítva a csont teherbíró képességét, csökkenti a csonttörések esélyét, valamint az áttétképződés valószínűségét.

Hogyan befolyásolja a biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek szedése a fogászati kezeléseket?

A gyógyszer gátolja a csont megújulását (remodelling), következésképpen csökken a külső stresszhatásokkal szembeni ellenálló képesség. A csont vagy nyálkahártya sérülése esetén a seb nehezebben, vagy egyáltalán nem gyógyul be, esetenként elfertőződik, ami csontelhalást okozhat. Leggyakrabban az alsó állcsontot érintett, de ritkán a felső állcsontban is megjelenhet. Az állcsont elhalás a gyógyszer-felhalmozódás miatt úgymond gyógyíthatatlan, tüneti terápia ként a nem élő csontot sebészi úton eltávolítják. A biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek szedése esetén egyéni mérlegelés mellett lehet szájsebészeti beavatkozást végezni.

Mekkora a mellékhatás kialakulásának kockázata?

A mellékhatások kialakulásának esélye eltér a gyógyszer intravénás és orális adagolása esetén. Az intravénás alkalmazást többnyire daganatos megbetegedéseknél alkalmazzák, és bár hatékonysága meghaladja a tablettás verzióét, a mellékhatások kialakulásának kockázata is magasabb, szakirodalmi adatok szerint eléri a 4%-ot, ezzel szemben az orális adagolás esetén a gyógyszer szedőinek Magyarországon mindössze 0,001%-át érinti ez a probléma.

Lehetséges-e implantátum beültetése biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek szedése mellett?

Biszfoszfonát szedés megkezdése előtt tájékoztassa fogorvosát, hogy megfelelően  ütemezni lehessen a szükséges szájsebészeti beavatkozásokat, ezen túl alkalom nyílik rá, hogy az implantátum beültetését még a gyógyszer szedésének megkezdése előtt elvégezzék.

Ha a gyógyszer szedése már megkezdődött, egy úgynevezett Béta-Cross Teszttel lehetőségünk van felmérni, hogy milyen állapotban van a páciens csontállománya. Ez az információ segíti a fogorvost, hogy el tudja dönteni, lehetséges-e bármilyen szájsebészeti beavatkozás elvégzése, avagy sem.

Hogy működik a Béta-Cross Teszt?

A Béta-Cross Teszt a vérből vett minta alapján következtet a csontanyagcsere aktivitására. Amennyiben a kapott érték alacsonyabb, mint 200pg/ml, az magas kockázatot jelent, így a fogászat implantáció nem javasolt. A 200pg/ml feletti szám viszont zöld utat jelent, így a legtöbb szájsebészi beavatkozás elvégezhető.

Mit tehetünk a szövődmények kialakulásának elkerülése érdekében?

A biszfoszfonát, mint gyógyszer, előnyei messze felülmúlják az esetleges mellékhatások kialakulásának kockázatát. Fontos, hogy a gyógyszert nem szabad abbahagyni a kezelések alatt sem, hiszen azoknak a szervezetből való kiürülése úgyis hosszú éveket vesz igénybe.
A komplikációk valószínűsége tovább csökkenthető megfelelő szájhigiénia fenntartásával és a gyakori fogászati ellenőrzésekkel. Kezdetben a csontelhalás teljesen tünetmentes. Kialakulásának minél korábbi felismerése megkönnyíti a betegség kezelését.

Melyek a leggyakoribb biszfoszfonát tartalmú készítmények?

Etidronsav, Klodronsav, Pamidronsav, Alendronsav, Tiludronsav, Ibandronsav, Rizedronsav, Zoledronsav, Alendran, Alendromax, Alendron Hexal, Alendronat, Bluefish, Calcisedron-D, Ibandronsav, Indrofar, Risebona, Risedronat Halex, Risedrowin, Risemedis, Risendros, Risetact, Sedron, Zolacitor, Zoledronat Stada

A Smilefactory gyakorlott szájsebész szakorvosa segít Önnek az igényeinek megfelelő kezelés kiválasztásában és elvégzésében.

Kérje ingyenes telefonos konzultációnkat!

Nem gond, ha még nem tudja, hogy milyen kezelésre lenne szüksége, vagy egyéb kérdés merült fel. Azért vagyunk, hogy segítsünk! Adja meg elérhetőségét és kolléganőnk részletesen tájékoztatja a lehetőségekről és felméri, hogy melyik szakemberünk tud Önnek segíteni.





    Írja meg, hogy hétköznapokon mikor kereshetjük, és alkalmazkodunk az Ön idejéhez!