COVID-19 miatt elmaradt szájüregi diagnosztika következményei

A 2019-es új koronavírus (COVID-19) által okozott járvány példátlan globális közegészségügyi válságot eredményezett, ami arra késztette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy népegészségügyi vészhelyzetet hirdessen. A világjárvány exponenciálisan és kiszámíthatatlanul terjedt el az egész világon. A COVID-19 széles körű elterjedésére reagálva, a betegség közösségi terjedésének minimalizálása céljából, az országok számos megelőző stratégiát foganatosítottak. A vírus aeroszolok útján történő terjedése miatt – ami a fogorvosi gyakorlat velejárója – az országok többsége kezdetben az összes halasztható fogászati ellátás felfüggesztésének stratégiáját követte, és a fogorvosi ellátást csak sürgős esetekre engedélyezték.

Kockázati tényezők

A szájüregi- és garatrákok világszerte jelentős közegészségügyi problémát jelentenek. A szájüregi rák legfőbb kockázati tényezője a dohányzás, az alkohol, a rossz szájhigiénia és megváltozott szexuális szokásokkal járó HPV fertőzés. A szájüregi rákos esetek többsége alacsony és közepes jövedelmű országok népességének alacsony társadalmi csoportjaiban között fordul elő főleg a ritka szűrővizsgálatok és a kockázati tényezők miatt. Összességében azonban kijelenthető, hogy a szájüregi rák bárkinél előfordulhat.

A jól ismert főbb kockázati tényezőknek köszönhetően a szájüregi rák már-már megelőzhető betegségnek számít, ráadásul a könnyű hozzáférhetőség miatt korai stádiumban felismerhető. Mégis, a fejlődő országokban a szájüregi rákos esetek többségét előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, ami megnöveli a betegség előfordulásának valószínűségét és súlyosságát. A fogorvosi szűrés kulcsszerepet játszik a szájüregi rák korai felismerésében. A COVID-19 idején mindazonáltal az egész világ bezárhat, így a fogászati rendelők is zárva lehetnek. A szájüreg szűrésének lehetősége jelentősen csökken, következésképpen a rosszindulatú és/vagy potenciálisan rosszindulatú elváltozások diagnosztizálása késhet, ami elkerülhetetlenül a szájüregi rák elmaradt diagnosztizálásához, jobb esetben későbbi diagnózishoz vezet, mind két eset rosszabb kilátásokkal kecsegtet.

Káros szokások hatása

A járvány következtében a bezártsággal és a stresszel kapcsolatos káros szokások – pl. dohányzás, alkohol fogyasztás – tovább növeli a rosszindulatú és/vagy potenciálisan rosszindulatú szájüregi elváltozások kockázatát. Érthető, hogy az eddig soha nem látott járvány az egész világ figyelmét a koronavírus elleni védekezésre és a koronás betegek gondozására irányította, ugyanakkor ennek ellenére sem szabad más fontos egészségügyi kérdéseket – például a szájüregi rákszűrés – figyelmen kívül hagyni. A járványra és az ezzel kapcsolatos lezárásokra tekintettel az egészségügyi ellátóknak alternatív megközelítéseket kell biztosítani a szájüregi rák korai tüneteivel való tudatosság és felismerés érdekében.

A fogorvokok szerepe

Összességében elmondható, hogy az egészségügyi rendszerek járvány idején akár fontos egészségügyi kérdéseket is figyelmen kívül hagyhat, így a fogorvosnak szerepet kell vállalnia olyan súlyos egészségügyi problémák kezelésében, mint a szájüregi rák korai felismerése.

 

Hozzászólás