COVID-19 miatti elmaradt szájüregi diagnosztika következményei

A 2019-es új koronavírus (COVID-19) által okozott járvány példátlan globális közegészségügyi válságot eredményezett, ami arra késztette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy népegészségügyi vészhelyzetet hirdessen. A világjárvány exponenciálisan és kiszámíthatatlanul terjedt el az egész világon. A COVID-19 széles körű elterjedésére reagálva, a betegség közösségi terjedésének minimalizálása céljából, az országok számos megelőző stratégiát elfogadtak. A vírus aeroszolok útján történő továbbadása miatt – ami a fogorvosi gyakorlat velejárója – az országok többsége az összes halasztható fogászati ellátás felfüggesztésének stratégiáját követte, és a fogorvosi ellátást csak sürgős esetekre engedélyezték.

Kockázati tényezők

A szájüregi- és oropharyngealis rákok világszerte jelentős közegészségügyi problémát jelentenek. A szájüregi rák legfőbb kockázati tényezője a dohányzás, az alkohol és a rossz szájhigiénia. A szájüregi rákos esetek többsége alacsony és közepes jövedelmű országok népességének alacsony társadalmi csoportjaiban között fordul elő.

A jól ismert főbb kockázati tényezőknek köszönhetően a szájüregi rák már-már megelőzhető betegségnek számít, ráadásul a könnyű hozzáférhetőség miatt korai stádiumban felismerhető. Mégis, a fejlődő országokban a szájüregi rákos esetek többségét előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, ami megnövekedett morbiditást és mortalitást eredményez. A fogorvosok szűrés révén kulcsszerepet játszanak a szájüregi rák korai felismerésében. A COVID-19 idején mindazonáltal az egész világ bezárhat, így a fogászati rendelők is zárva lehetnek. A szájüreg szűrésének lehetősége jelentősen csökken, következésképpen a rosszindulatú és/vagy potenciálisan rosszindulatú elváltozások diagnosztizálása késhet, ami elkerülhetetlenül a szájüregi rák elmaradt diagnosztizálásához, jobb esetben a későbbi diagnózishoz vezet.

Káros szokások hatása

A járvány következtében a bezártsággal és a stresszel kapcsolatos káros szokások – pl. dohányzás, alkohol fogyasztás – tovább növeli az orális rosszindulatú és/vagy potenciálisan rosszindulatú elváltozások kockázatát. Érthető, hogy az eddig soha nem látott járvány az egész világ figyelmét felhívta a koronavírus elleni védekezésre és a betegek gondozására irányította, ugyanakkor ennek ellenére sem szabad más fontos egészségügyi kérdéseket – például a szájüregi rákszűrés – figyelmen kívül hagyni. A járványra és az ezzel kapcsolatos lezárásokra tekintettel az egészségügyi ellátóknak alternatív megközelítéseket kell biztosítani a szájüregi rák korai tüneteivel való tudatosság és felismerés érdekében.

A fogorvokok szerepe

Összességében elmondható, hogy az egészségügyi rendszerek járvány idején akár fontos egészségügyi kérdéseket is figyelmen kívül hagyhat, így a fogorvosnak szerepet kell vállalnia olyan súlyos egészségügyi problémák kezelésében, mint a szájüregi rák korai felismerése.

Hozzászólás